1974. január 28-án születtem Budapesten. Az első könyv, amit egyedül sikerült végigolvasnom hét vagy nyolcéves koromban, rövid kis mesekönyv volt: A halász hetedik fia. Testvéreimmel és unokatestvéreimmel sokat meséltünk, matchboxoztunk, fantázia- és szerepjátékokat játszottunk éveken át, de akkor még eszembe sem jutott, hogy egyszer én is meséket fogok írni. Akkoriban ornitológus, síoktató és kaszkadőr akartam lenni. Kedvenc olvasmányaim pedig a Dumas-könyvek és Mándy Iván Robin Hood-ja voltak.
Nyolcadik osztály után a Karinthy Frigyesről elnevezett angol-magyar két tannyelvű gimnáziumba jelentkeztem. Hamar megtanultam angolul - és egy ösztöndíjnak köszönhetően 15 éves koromban négy hónapot töltöttem New Yorkban, cserediákként. Ottani családom dél-amerikai bevándorló família volt, így a négy hónap elteltével spanyolul is egész jól értettem már. Közben rákaptam a szépirodalomra, mindegy volt, hogy magyar vagy külföldi, kortárs vagy klasszikus: faltam a könyveket. És persze úgy éltem, mint a legtöbb gimnazista: tanulás helyett inkább utazni, kalandozni vágytam.
A Kolompos együttes is járt a megyei könyvtárban
